Névadója – Bolyai Farkas
Bolyai Farkas
1775. február 9. – 1856. november 20.
Bolya – Marosvásárhely
“Az igazságot keresni kell, és aki keresi, megtalálja.”
Matematikus, fizikus, drámaíró
Marosvásárhely, 1804–1856
Carl Friedrich Gauss
Bolyai János (1802–1860)
Tentamen (1832)
8 nyelv: magyar, latin, román, német, francia, angol, olasz, héber
Az iskola névadója
Matematikus · Fizikus · Drámaíró · Költő · Feltaláló · Pedagógus
Családja és gyermekkora
1775. február 9-én született Bolyában, Nagyszeben közelében. Apja, Bolyai Gáspár (1732–1804), elszegényedett nemesi család sarja volt. Anyja, Pávai Vajna Krisztina, szerény hozományt hozott a családba. Volt egy öccse is, Antal (1779–1845).
Hatéves koráig apja tanította otthon, aki felismerte fia rendkívüli tehetségét. A kisfiú már ekkor kiemelkedő képességet mutatott a fejszámolásban – állítólag 14 jegyű számok négyzetgyökét és köbgyökét is fejben számolta ki.
Tanulmányai
1781-ben, hatéves korában beiratkozott a híres Nagyenyedi Kollégiumba, ahol tanárai gyorsan felismerték kiemelkedő tehetségét. Folyékonyan beszélt latinul és románul, s rendkívüli fejszámolónak bizonyult. Később megtanult görögül, héberül, franciául, olaszul, angolul és németül is – összesen nyolc nyelven beszélt.
A matematika mellett a rajzolásban és a zenében is kiemelkedő tehetséget mutatott. Csodagyereknek tartották, különösen a számtan és a nyelvek terén való gyors előrehaladása miatt.
Gauss és az egyetemi évek
1796-ban a jénai egyetemre került, majd Göttingenbe ment tovább, ahol megismerkedett Carl Friedrich Gauss-szal – a kor legnagyobb matematikusával. Barátságuk a matematika történetének egyik legkülönlegesebb kapcsolata.
Levelezésük évtizedeken át tartott, és a matematika történetének egyik legfontosabb dokumentuma. Gauss levelei tele voltak metaforákkal, hasonlatokkal, költői kérdésekkel és felkiáltásokkal.
Házassága és fia, János
1801. szeptember 28-án feleségül vette Árkosi Benkő Zsuzsannát, a kolozsvári sebésztanár leányát. 1802 végén megszületett fiuk, Bolyai János, aki később a nem-euklidészi geometria egyik megalkotójaként vált világhírűvé.
Farkas maga irányította fia matematikai nevelését – kiválasztotta tanárait, és amikor azok már nem tudtak újat tanítani a fiúnak, ő maga folytatta az oktatást.
Marosvásárhelyi évek – 52 év a katedrán
1804. január 22-én elfoglalta a marosvásárhelyi Református Kollégium matematika-, fizika- és kémiatanszékét. Élete végéig – több mint fél évszázadon át – itt tanított. Úttörő volt abban, hogy a matematikát önálló tudományként oktatta, nem a filozófia részeként.
Bár fizetése szerény volt, mellékállásokban dolgozott: drámákat írt és publikált, a kollégiumi kocsmát vezette, cserépkályhákat és kályhaelemeket tervezett. Pedagógiai hitvallása az volt, hogy a diákokat a gondolkodásra kell megtanítani, nem csupán képleteket magoltatni.
Egy igazi polihisztor
Fejszámoló
8 nyelv
Magyar, latin, román, német, francia, angol, olasz, héber
Zenész
Rajzoló
Drámaíró
Költő
Feltaláló
Aforista
Születés
Nagyenyedi Kollégium
Jena és Göttingen
Házasság
Bolyai János születése
Tanári kinevezése
Öt tragédia megjelenése
Az arithmetika eleje
Tentamen megjelenése
Utolsó művei
Jelentés – búcsúlevél
Halála
Matematikai munkássága
Tentamen
1832 · Fő mű
Az arithmetika eleje
1830 · Aritmetika
Összefoglaló mű
1854 · Utolsó nagy mű
Kályha-találmány
Gyakorlati tudós
Irodalmi munkássága
Drámái
Öt tragédiája jelent meg 1817-ben Szebenben:
- Pausanias, avagy az ambíció áldozata
- Mohamed, avagy a dicsőség diadala a szerelem felett
- Kemény Simon, avagy a hazaszeretet áldozata
- Az erény diadala a szerelem felett
- A szerelem diadala az erény felett
Emellett írt egy vígjátékot is — A párizsi per —, amelyben egy Shakespeare-re emlékeztető mondat szerepel a házasság dilemmájáról.
Költeményei
Szívhangok címmel jelentek meg költeményei, amelyeket három nyelven írt: latinul, németül és magyarul.
Különösen az elégiákat kedvelte — barátai és családtagjai halálakor írt megrázó verseket, rövid, tömör formában.
1855–56-ban megírta saját búcsúlevelét és végrendeletét is „Jelentés” címmel, amely egyszerre személyes vallomás és irodalmi alkotás.
~1700 Aforizma
Bolyai Farkas mintegy 1700 aforizmát és mondást hagyott hátra, amelyek az élet nagy kérdéseiről szólnak:
Aforizmái tükrözik a polihisztor bölcsességét, humorát és mély emberismeretét. Sokan a magyar aforizma-irodalom egyik előfutáraként tartják számon.
Idézetek Bolyai Farkastól
“Az igazságot keresni kell, és aki keresi, megtalálja.”
Aforizma
“Megházasodjam-e vagy ne házasodjam meg? — ez a kérdés.”
A párizsi per című vígjátékából
“A tudomány az egyetlen kincs, amelyet megosztva is megőrzünk.”
Aforizma a tudásról
“A barátság a matematikánál is fontosabb, mert az emberi lélek legszébb egyenlete az, amit két értő szív ír.”
Levelezéséből
Apa és fia — a tudomány szolgálatában
Bolyai Farkas és fia, Bolyai János kapcsolata a tudománytörténet egyik legkülönlegesebb apa-fiú viszonyrendszere. Farkas maga irányította fia matematikai nevelését, kiválasztotta tanárait, és amikor azok már nem tudtak újat mutatni, ő maga folytatta az oktatást.
János apja útmutatásával indult el a geometria alapkérdéseinek kutatásában, és végül megalkotta a nem-euklideszi geometriát — amely alapjaiban változtatta meg az emberiség térről alkotott felfogását.
Farkas volt fia egyetlen igazi megértője és támogatója, amikor a világ még nem fogta fel János felfedezéseinek jelentőségét. Kölcsönös megbecsülésük és az egymás iránti szeretet a matematika és a tudomány legszébb emberi története.
Bolyai Farkas
1775–1856
Bolyai János
1802–1860
A matematika történetének legjelentősebb apa-fiú párosa. Az apa a geometria alapjait kutatta — a fia megoldotta.
Miért viseli iskolánk az ő nevét?
A marosvásárhelyi líceum 1956-ban vette fel Bolyai Farkas nevét, ezzel tisztelegve a nagy matematikus és pedagógus emléke előtt. De a névválasztás messze túlmutat az emlékezésen.
Bolyai Farkas testesíti meg mindazt, amit iskolánk képvisel: a tudás iránti szenvedélyt, a sokoldalúságot, az újítás bátorságát és a közösség iránti elkötelezettséget. Polihisztor volt a szó legnemesebb értelmében — matematikus, aki drámákat is írt; tanár, aki kályhákat is épített; tudós, aki aforizmákban is gondolkodott.
Fél évszázados tanári működése alatt generációk nőttek fel keze alatt, köztük saját fia, aki a világ egyik leghíresebb matematikusa lett. Bolyai Farkas szellemi öröksége ma is áthatja az iskola életét: a tudás, a kitartás, az igényesség és a nyitott szellem értékei az intézmény alapkövei.
“A tudás az egyetlen kincs, amelyet megosztva is megőrzünk.”
Bolyai Farkas szelleme ma is él a Bolyai falai között.
Fedezd fel az iskola történetét
Ismerd meg a Bolyai Farkas Elméleti Líceum évszázados múltját, hagyományait és értékeit.